Kercaszomor Község Önkormányzata

9945 Kercaszomor, Fő út 57.

A csíksomlyói zarándoklatokról nyílt kiállítás a kercaszomori Faluházban

Zarándok különvonatok viszik Budapestről, illetve Szombathelyről indulva 2008 óta a csíki húsvéti ünnepekre a látogatókat. A Szent Márton szülőhelyétől Márton Áron szülőhelyéig című kiállítás ezeket az utakat mutatja be. Budapest, Kassa és Kolozsvár után negyedikként Kercaszomoron, a Faluházban.

A fotókiállítást készítő Okos Márton a tárlat megnyitóján, mielőtt ismertette a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonatok történetét, visszalépett harminckét évet az időben. Elbeszélte a jelenlévőknek, miért és hogyan vitte el 1989 nyarán másodmagával Erdélyt Európába, vagyis tette meg Juhos Gábor barátjával együtt gyalogosan az utat Budapesttől Párizsig a Ceausescu-rendszer falurombolása elleni tiltakozásul. Juhos Gábor 2021 nyarán Kercaszomoron, a Communitas Fortissima emlékműnél fejezte be a nyugat-magyarországi Trianon-maraton futását – helybéli kísérőkkel.

A nagyméretű tablók Kercaszomoron kiegészültek a szerzőt bemutató, illetve az őrségi emberek csíksomlyói zarándoklatairól, Varga Ottó esperes-plébános gyimesi miséjéről készült plakátokkal. A kiállítást Tripolszky László, a Fortissimi Alapítvány kurátora nyitotta meg, és Györke Gyuláné, az Őrségi Karitász vezetője számolt be az őrségiek csíki és gyimesi kapcsolatairól.

A tárlat meglátogatása előtt időpont egyeztetés végett, kérjük, keressék Vassné Farkas Anettet a 06-30/302-2016 telefonszámon.

A kercaszomori kiállításról bővebben ír Varga Gabriella főszerkesztő az európai magyar katolikusok lapja, az Életünk.

Kercaszomor, a Legbátrabb Község

Kercaszomor a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye déli részén, az őriszentpéteri kistérségben található. A 245 lakosú község a Kerca patakvölgyében húzódik 5 kilométer hosszan, 1287 hektár területen.

A Történelmi Őrséghez tartozó Kerca és Szomoróc 1942-es egyesítésével jött létre a mai település. Mindkét falu lakói az első királyaink által az országhatár védelmével megbízott őrök utódai.

Ezt a hagyományt még a XX-ik században is őrizték: egyedül a Kárpát-medence községei közül fegyverrel szálltak szembe a betolakodókkal. Bátor tettüket az Országgyűlés törvénybe iktatta, a településnek a „Communitas Fortissima” – Legbátrabb Község címet adományozva.