Látnivalók

 

Communitas Fortissima – a legbátrabbak emlékhelyei

Kerca központjában a faluház előtti parkban láthatjuk Szervátiusz István alkotását, mellyel emléket állít az őrségiek élni akarásának, a Rankay József vezette kercaiak és a felkelésben részt vett szomoróciak bátorságának.

A „Szomoróci tanösvény” kiindulópontjánál találjuk a Tisza István emlékoszlopot és emlékfákat (hársak), valamint a Rankay József tiszteletére ültetett tölgyfát.

szomoróci harangláb 1923-ban újraöntetett harangjának felirata az egyetlen emlék, amelyet nem semmisítettek meg a keletről jött diktatúra helyi kiszolgálói.

Szelíd-utakon
A kercaszomori önkormányzat gyűjtötte össze a környék egyháztörténeti, kulturális és népi mesterségekhez köthető emlékeit, látnivalóit az alternatív – gyalogos, kerékpáros, lovas – turisták számára. A koncepció célja, hogy kiaknázza a turisztikai lehetőségeket, növelje a meglévő kínálatot és a befogadóképességet, a – trianoni – határ mindkét oldalán. Koncentrikus körökké rendezve túraútvonalakat kínál az idelátogatóknak, mindenkit huzamosabb ittlétre ösztönözve.

 

Pusztatemető

Kizárólag gyalogosan közelíthető meg a Szent Vencel templom helye, a Pusztatemető. 1208-ban a felsőlendvai uradalom határjárásakor említik a templomot és az őrök Kurcite (Kerca) nevű faluját („…prima meta procedit a Sancto Vencezlao … conterminatur terre ville speculatorum Kurcite”). A csehek nemzeti szentjét, Szent Vencelt a középkorban – Szent Lászlóhoz hasonlóan – mint lovagkirályt tisztelték a határvédelemmel megbízott katonáskodó elemek.
A templom feltehetően a XII. század végén épült az ún. gyepűelvén, falukon kívüli, magában álló egyház lehetett. A XVII. század második felében a templom és vonzáskörzete teljes egészében protestáns lesz 1732-ig. Az épület sorsa a türelmi rendelet után pecsételődik meg, tégláiból épül fel a kercai református templom 1788-ban, a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt katolikus templom pedig 1834-ben készült el.

 

Túraútvonalak

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra a Vas megyei Írott-kő-től a Tolna megyei Szekszárdig húzódó, 561 km hosszúságú kék sávval jelzett turistaút, nevét a népszerű turistáról, televíziós személyiségről kapta. Az EWV (Európai Gyalogos Turistaszövetség) döntése nyomán bekapcsolták az Európai Hosszútávú Vándorutak hálózatába, ennek következtében 1995-ben a Bajánsenye – Szekszárd közötti szakasz az E7 vándorút része lett.
Az útvonal karbantartását a Molnaszecsőd – Zalalövő közötti szakaszon a Hegyek Vándorai Turista Egyesület (Budapest) végzi. A túraútvonal Bajánsenye felől érkezik Kercaszomorra, az Öreg-hegyen áthaladva érnek a gyaloglók a belterületre, majd a Pusztatemetőt érintve haladhatnak tovább Magyarszombatfa irányába.
Bővebb információ: Kéktúra honlap

Szent Márton Gyalogos Túraút (Via Sancti Martini) Szombathelyről, az egykori Savaria-ból, Szent Márton püspök szülőhelyéről indul. Jelenlegi végpontja a szlovéniai Martjanci (Mártonhely).
Útvonala környékünkön: Kerkáskápolna – Magyarföld – Berki-hegy – Haricsa – Szent Vencel templom helye – Kercaszomor, országhatár 11 km – Domonkosfa/Domanjševci, Szent Márton templom 3 km – Središce/Szerdahely – Prosenjakovci/Pártosfalva – Selo/Tótlak – 13 km – Zgornji Moravci – Martjanci/Mártonhely 12 km
Bővebb információ: Szent Márton Gyalogos Túraút

Vasfüggöny turistaútvonal (Iron Curtain Trail) az elképzelések szerint a Jeges-tengertől (a finn-orosz határtól) a Fekete-tengerig (a bolgár – török határig) vezet majd.
Kercaszomor területén az útvonal teljes egészében végigjárható a „trianoni” határ mentén a Szlovéniába teljesen beékelődő Szomoróc megkerülésével a hajdani nyomsáv vonalán.
Bővebb információk: Iron Curtain Trail

 

Tanösvények

Fürgecselle tanösvény

A Kerca-patak és környékének élővilágát bemutató tanösvényt gyalogosan járhatjuk be. A múlt század 60-as éveiben a patak új medret kapott, azaz elkövették a civilizáció egyik fő bűnét. A 2006-ban megindult meder-rehabilitáció igyekszik visszaállítani az eredeti állapotokat, az élővilág sokféleségét. A tanösvény nemcsak közvetlenül a patak, hanem a rétek és az erdők növényzetét, valamint gazdag lepkefaunáját is bemutatja.

A tanösvény állomásai:

  • 1. A Kerca-patak élővilága
  • 2. Bükkös-gyertyános tölgyes
  • 3. Magaskórós
  • 4. A Kerca menti rétek élővilága
  • 5. Cserjések
  • 6. Őshonos és telepített fafajok
  • 7. Meder-rehabilitáció
  • 8. A Kerca menti rétek lepkefaunája

 

Szomoróci tanösvény

Jelentős része autóval is bejárható, ill. gyalogosan a „Fürge cselle” tanösvénnyel együtt alkot 3 km-es kört. A látogató betekintést nyerhet a falu múltjába, megismerkedhet kultúrtörténeti értékeivel. A tanösvényt bemutató tábla tanulmányozása után információkat kapunk a „Legbátrabb község”-ről.

A tanösvény következő állomása az 1877-ben épült református harangláb. „Ágasát”egyetlen tölgy rönkből faragták ki, felülről nyolcszögletű sisak védi, négyszögletes boronafal veszi körül, amire szoknyaszerű sátortető támaszkodik.

A harangláb előtt elhaladva az önkormányzat által működtetett turistaszálláshoz érünk. Itt az „Őrállók útja” elnevezésű tematikus útvonal információs táblája révén ismerkedhetünk meg a falu történetével.

A lakott területet elhagyva a szomoróci temetőhöz érkezünk, melynek északi részén még látható néhány „sökfa” (süvegfa – őrségi reformátusoknak állított fejfa). A temető keleti, részén a „millenniumi hársfák” állnak 1896-ból, középen ötven évvel idősebb társuk.

Nyugati irányban továbbhaladva a szlovén határhoz érünk. Itt az ún. „hello szomszéd” padon pihenhetünk meg.

Dél felé fordulva gyalogosan a „Fürgecsellén” folytathatjuk utunkat.